2012. november 1., csütörtök

7.Go to london!


A következő részeket Chloo(Krisztina) írta,csak én javítottam ki,tehát ha valami hibát láttok azt kérlek nézzétek el nekem,neki meg azért,mert ő románul tanul csak magyarul beszél(:      
Jó olvasást(: xx
*Chloo szemszöge*
BÚCSÚSZKODÁS A RÉGI ÉLETTÖL AND GO TO LONDON!!!!
          Miután él búcsúztam Liztöl a pályaudvaron ültem és azon töprengtem hogy helyes e amit csinálok.Helyes e az hogy ott hagytam ''egyedül ''.Próbaltam másra  gondolni de sajnos nem bírtam.Büntudatom volt mivel én hét napra el mentem nyaralni Londonba Liz pedig''nyaral'' otthon.egyedül...Egy ideig piszkáltam a telefonomat míg egy képre nem találtam .Én voltam rajta és Liz még mikor tíz évesek voltunk.A tánc parketten roptuk tütüben mivel akkor kezdtünk el táncolni.Az- óta streetdace-el foglalkozunk szóval én még mai napig de Liznek  a szülei nem anyira díjazák ezt az ötletet(nem mintha az enyémek diaznák de nekik meg kell szokni).Emlekszek hogy sok balhén keresztül mentünk a táncunkért de én sosem adtam fel úgyhogy az után ami történt a plázában remélem ö is vissza tér erre az útra.Ezért mindent meg teszek hogy újra mi legyunk a"STREET HEROES"Ez volt a régi banda nevünk mivel akkoriba még Simon is velünk volt mostanában már csak beszélgettünk ezekről az emlékekről. Az emlékekről jutott eszembe hogy a kistáskámba van a borítek amit Simontól kaptam.Benne volt a jegyem a koncertre és a VIP kártyam amelykel a kulisszák mögé is bejutottam.Óvatosan ki szedtem
 a borítekból a jegyet és a vip kártyámat.Kozötte volt egy kissebb boríték.Ki nyitottam a borítékot.Benne volt egy kulcs amelyk a szállodai szobámat nyitotta és pár fenykep a hotelröl amelykben fogok"lakni"hét napig.
          Gyorsan értem a reptérre és a gép is oda ért időben.Kicsit ideges voltam szóval izgultam mivel sosem repültem még ,de mar éppen ideje volt.Nagyon hosszú volt az út igyhát kicsit pihentem mivel tudtam hogy hosszú nap vár rám.Mielőtt el aludtam volna azon gondolkoztam hogy hogyha meg kérdezek egy olimpiai futót hogy mivel tudja össze hasonlítani az életét akkor azt fogja mondani hogy az élet olyan mint egy verseny.Hogyha meg kérdezek egy bulizós tinit azt mondja hogy az élet csak egy buli és őrülten kell le élni.Ha meg kérdezek egy akadály futót mit jelent neki az élet azt mondja hogy tele van akadályokkal és egy verseny amit meg nyersz vagy sem.Ha meg kérdezek egy póker játékost mit jelent neki az élet azt mondja csak egy játék de jatszd jól míg élsz.Ha meg kérdezek egy énekest azt fogja mondani hogy az élet olyan mint egy ének el énekled bele adsz mindent és kész.Ha egy hites idős embert meg kérdezek azt mondja az élet egy ajándék amit meg kell becsülni és nem el hanyagolni.Ha magamba nézek az élet nem csak egy tánc,nem csak egy verseny,nem csak egy buli,nem csak egy játék,nem csak egy ének,nem csak egy ajándék hanem egy áldás és én örülök neki és szeretem. Mielött mély álomba süpedtem ringatóztam az álmok birodalma és a valóság közt.Arra keltem hogy száll le a gép.Kicsit furcsa volt hogy át aludtam az egész utat.Miután le szálltam a gépröl meg pillantottam Simont.Gyorsan a nyakába ugrottam és a fülébe sugtam szépen csendesen:
 -Köszönöm!-és meg pusziltam az arcát...
           -Nincs mit Chloo!-ö is meg puszilt,én pedig el pirultam...
           _Hogyhogy it vagy baj van?   
           _Nem!-mondta ö-Semmi baj sincs csak arra gondoltam hogy egyedül fogod magadat érezni.
           Nem tuttam mit válaszolni igyhát vissza bujva hozzá ujra meg öleltem.Kettönket az apukája vitt el a szállás helyig.Csodállatos volt mint egy szép álomban.Leirhatattlan volt.Tudtam hogy Simonnak az apukájának van egy szálodája de hogy ilyen?Simon a legjobb barátom mióta az eszemet tudom. Szegénykének meg halt az anyukája mikor tizenhét éves volt kicsit nehezen tette túl magát ezen de én mindig segítettem neki.Magas szőke kék szemű nagyon szeret kosarazni és nagyon ragaszkodik ahoz akit szeret.Most tényleg ki mutatta hogy menyire szeret.A hall-ban öt szűrke kanapé volt amit vörös párnák díszítettek.Míg Simonnak az apukája el rendezte hogy a csomagok a szobámba érjenek le ültünk beszélgetni.
          -Még van egy meglepetesem-mondta Simon...
          -Még egy? Es mi az?-kérdesztem...
          _Hát-mondta habozva-majd meg látod!...és rám mosojgott...
          -Hé ezt nem csinálhatod,ez igy nem ér!-mondtam én csúnyán nézve rá...
          -Jó,oké csak annyit mondok hogy várost nézünk holnap a koncert előtt olyan tizenegy fele oké?
          -Oké-és rá bólintottam...
         Meg akartam ölelni de ö már fel is állt és evvel már kint is volt az utcán.Simonnak az apukája meg mutatta a szobámat.
         -Köszönöm!-rá pislogtam szomorúan...
         -Ezért ne bánkódj ilyen már mióta Londonba értünk.
         -De miert?Nem adtam neki okot rá.
         -Tudom de most egy kicsit lehet hogy játszani akar veled...az eszembe villant egy otlet de gyorsan el űztem...
         -Mi csak barátok vagyunk.
         -Tudom de tálan ő többet akar.Erre nem is gondoltál?Ez normális a ti korotokban.Na én megyek.Szia!
         Nem köszöntem mivel kicsit meg viselt a beszélgétes.Tudtam hogy ez a nyaralás nem lesz valami csodálatos.Kicsit meg voltam rémülve.Nem akartam hogy közöttünk több legyen barátságnal.Az ágyamra feküdtem és el kedztem zokogni.Ennél hulyébben nem ereztem sosem magam.Azt mondják hogy jó érzés ha szeret valaki de tapasztalatból mondom hogy meg kell szenvedni érte és nagyon szar érzés.Sajnos ez az érzes nagyon sokáig meg maradt bennem igyhát nem is mentem le a büfébe enni.Mielőtt le feküdtem meg fürödtem .Ez mindig segít ki tisztítani az agyamat.Azon gondolkoztam hogy fel e hívjam Lizt de inkább nem terhelem a hülyeségeimmel neki úgy is pihenni kell.A forró fürdő után le feküdtem aludni de csak forgolódtam az ágyban.Nagyon melegem volt aztán fáztam.Mikor már le csukódott a szemem egyre csak távolabban hallottam a város zaját egyre csak mélyebben jobban nyugodtabban éreztem magam furcsa hangokat halottam...kintről jötek.Mérgesen ki szaladtam a teraszra...és mit látnak szemeim?Egy sereg lány amelyik a One Direction nevét kiáltja.Pár másodpercre azt hittem hogy halucinálok mivel ha az ember álmos és ideges egyszerre elég valoszínű de rá jöttem hogy azok a lányok tényleg ott volttak.A 1D itt van a hotelben!Fel kiáltottam.Már nem érdekelt semmi annyira örültem.Gyorsan magamra kaptam valamit és le szaladtam a hallba és tényleg ott voltak.
        -Sziasztok!
        -Ooo ne be jutott az egyik...mondta mérgesen Zayn.
        -Mi van?Ez az én szállás helyem egy hétig...mondtam idegesen sőt talán kiabáltam is.
        -Bocsánat-mondta Harry-de eléggé idegesek vagyunk mivel holnap koncertünk lesz es nem tudjuk ki pihenni magunkat.
        -Tudom én is megyek-rá mosolyogtam...bocsánat kérés elfogadva.
        -Hú az jó,nem is tudtam hogy 1D fan vagy-vissza mosolygott rám gúnyolódva...
        -Mert nem is vagyok, amúgy mert nem gondolnád rólam?
        -Mivel legtöbben a nyakunkba ugranának de te más vagy-mondta Liam rám kacsintva...
        -Köszi-montam én elpirulva...
        -Hello-mondta Louis szerényen...
        -Szia!-és kezet ráztunk...
        -Hééé engem ki hagytok a jóból-mondta Niall-Hú ki ez a szép kislány?
        -Szia neked is-és meg jobban elpirultam...
        -Bocsásd meg Niallnek de ezt hozza ki belőle az álmosság és az éhézes-mondta Liam irígykedve mikor látta hogy szemeztünk egymással...
        -Meg van bocsájtva!-de mi még mindíg bámultuk egymast Niallel...
        -Na jó én örülok nektek meg minden de mostmár jó lenne ha ezek a lányok el mennének mivel így nem lesz semmi a koncertből...mondta Harry kicsit ijedten...
        -Akkor tényleg ki kellene valamit találjunk-keztem én is kicsit aggódni...
        -Jó és mit?-kérdezte Zayn...
        -Sosem voltatok hasonló helyzetben-kérdeztem én sejtve valamit...
        -Nem-mondta Harry sóhajtva...
        -Kisasszony mágat keresik-mondta a pult mögül egy fiatal úr...
        -Ooo ez biztos Liz.Kapcsolja kérem a szobámba-és gyorsan fel futottam a lépcsőn.
        Anyira örultem hogy fel hívott Liz de hallotam hogy Niall utánam kiabalta"Gyere vissza azta
án!".Sajnos nem Liz volt az hanem az anyukám azt mondta hogy Lizt be vitték a sürgősségire mivel nagyon nagy ‘láza’ volt.Mikor anyu a lázas dumával jön elő akkor tudom hogy több is van csak nem akarja mondani igyhát ezt mondtam:
        -Anya én haza megyek-montam zokogva...
        -Ne gyere te csak élvezd a vakációt es maradj nyugton.Csak nagy a láza de semmi komolyab baja!-halottam hogy a hangja remeg,ez csak egy dolgot jelenthet hogy nem mond igazat...
        -Oké majd holnap beszélgetünk szia!-montam szomorúan...
        -Szia kicsim!
        Valamit sejtettem,valami nincs rendben.Úgy gondoltam le sem megyek a fiúkhoz le kapcsoltam a villanyt mivel sötétben jobb sírni.De nem úgy volt ahogy én akartam.Niall fel jött mivel látta hogy nem megyek le.Be jött óvatosan a szobámba próbaltam úgy csinálni mint hogyha aludnék de nem ment úgyhogy még jobban el kezdtem sírni.Gyorsan föl kapcsolta a villanyt .Én feküdtem az ágyamon össze kuporodva ő pedig mellettem ült és el kezdte simogatni a fejemet.Jól esett mivel mikor kicsi voltam anyukám is így csinált de a sírast nem tudtam abba hagyni.
       -Zavarok?-kérdezte Niall...
       -Nem,nem zavarsz.-és föl ültem...
       -Milyen szép a szemed,de ha nem sirnal és meg  mondánad hogy mi a baj talán meg tudnánk oldani együtt.-mondta ő rém mosolyogva...
       -Köszi,csak az van hogy az unokatestvérem a sürősségin van mivel nagy láza van-montam én mostanra már jobban érezve magam...
      El keztünk beszélgetni minden féléről ami csak az eszünkbe jutott.Olyan jól éreztem magam mellette.Eddig még senkivel nem beszéltem és nem éreztem magam ennyire fel szabadultan.Talán szerelmes vagyok belé?Huuu pedig tudom hogy nem szabadna mivel ő híres én pedig csak egy közönséges streetdance-elő vagyok.Minden titkomat el mondtam neki ő pedig nekem az övét . Beszélgettünk a világ körüli túrnékról.Milyen helyeken volt.Mi a kedvenc kajája.Mikor a hobbikról beszéltünk kicsit ki kerekedett a szeme mikor mondtam neki hogy nekem a streetdance jelenti az életet a deszkázás meg a durva sportok:
     -Te tudsz streetdance-lni?-kérdeszte Niall...
     -Igen,de ez nem olyasmi amivel dicsekednék.-montam el pirulva...
     -Mért ne lenne?!-meg állt egy másodpercre,majd folytatta-szóval van egy ajánlatom.
     -És mi lenne az?-kérdeztem kíváncsian...
     -Te meg tanítasz streetdance-elni én pedig egy ír táncot!-rám nézet hosszan-de persze csak ha van kedved.
     -Persze hogy van!Még időm is mivel itt leszek egész héten-mondtam mosolyogva.

2012. október 23., kedd

6.Good Bye

'Athiszem egész Madridot bejártuk,és nagyon jót buliztunk,de következő reggel...'
Következő reggel a házunk kertjében ébredtem...Will az asztal mellett,én pedig az asztalon aludtam.Furcsa,de nem volt semmi bulira utaló nyom...
-Reggelt!-ült fel Will,és egy puszit nyomott a homlokomra.-Hát a buli nyomai?
-Neked is.Nem tudom.van egy olyan érzésem,hogy Chloo-ék eltakaritottak-mosolyogtam rá.
De csörgött a telefonja igy nem tudtunk tovább beszélni.Neki el ellett sietnie,én pedig ott maradtam az asztalom ülve.Már dél lehetett amikor bevánszorogtam,és ott találtam Chloo-t a jegyeit nézegetve.Szólnia sem kellett,értettem mit akar mondani.Leültem mellé,és ő meg átölelt.
-Nem akarlak itthagyni!-suttogta alíg hallhatóan.
-De tudok magamra vigyázni,és minden rendben lesz!
-Valahogy nem tudok neked hinni,mert te mindig a bajt keresed...És ez kever téged bajba.-mondta,és kiment a konyhába.
Én pedig ott maradtam és elgondolkoztam azon amit mondott...Teljesen igaza van,mert világ életemben csak a bajt,veszélyt kerestem.Üveg törést hallottam és kirohantam.
-Mi lett?-Kérdeztem,és rá néztem.
-Semmi,csak kicsúszott a kezemből a pohár.-monda kissé ijedten.
-Menj csak majd én elintézem,és viszek neked egy pohárral.
Kiment és bekapcsolta a TV-t,persze zenét hallgatott.Én meg elkeztem felszedni a darabokat,és amikor már az utolsókat szedtem hozzám hűen persze egy szilánk az ujjamba szúródott.Gyorsan felszaladtam és elkeztem rendbetenni az ujjam,csak sajnos Chloo is észrevette.
-Hát te?állt meg az ajtóban.
-Nem lett semmi,menj csak pakolj nyugodtan!-mondtam,de észrevette a vért a földön,és nem menekülhettem meg a szidástól.Ellátta a sebem,és elment pakolni.Nem mentem utána,mert azthiszem haragudott rám,és inkább hagytam egyedül mintsem aztán összevesszünk.Bementem a szobámba,és az ágyamra vágódtam...Kb tíz perc múlva hallottam ahogy lépked  szobám felé,és be is jött.
-Bocsi, olyan ideges voltam,csak félek téged itthagyni!-mondta,és megölelt.
-Nem kell félned,majd Will vigyáz rám.
-Will...Hagyjuk már.Inkább gyere és segíts pakolni!
Egy délután alatt összeszedtük a cuccokat ami kell,és a délután további részében a bulis képehet nézegettük.Brutálisak lettek,de főleg azok,amik már a hazamenetelkor készültek.
Nekem fél ötre kötözésen kellett lennem,és Chloo gépe meg 5kor indult,ezért 4kor befejeztük a nézegetést,és készülődtünk.Négy után kicsivel,miután kész lettem,Will csörgött.
-Szia kicsim!-szólt a telefonba kicsit idegesen.
-Szia.Baj van?-kérdeztem aggódva.
-Nem.Csak azt szerettem vollna mondani,hogy utánnad megyek,és Chloo-t is kiviszem a reptérre.
-Oké köszönjük.De nekem mennem kell.Sziia.-köszöntem el tőle.
-Szia,vigyázz magadra!-tette le a telefont.
Felszaladtam Chloo-hoz,és elmondtam,hogy Will visz el minket.Nem nagyon örült,de azért elmogadta.Segítettem lehúzni a bőröndjét,és még körbejártuk egyszer a házat.Will is megérkezett.Amint meglátott felém sietett,egy hatalmas öleléssel köszöntött,majd egy csókkal.Segített a csomagtartóba tenni Chloo cuccát,és mi ketten csajok hátra ültünk,de nem szóltunk egy szót sem.Amint odaértünk kiszedtük a bőröndöt,és könnyes búcsút vettünk egymástól.
-Aztán vigyázz magadra Lizzy!-mondta nevetve.
-Vigyázok Chloo,de te is!-nevettem vissza,de csak azért,hogy elfojtsam könnyeim.
-Lányok mindjárt én is sírok,és a gép meg indul.-mondta Will,akinek tényleg könnybe volt lábadva a szeme.
-Szia-köszöntem,és  szorosan megöleltem...-Hívj minnél gyakrabban!-kiabáltam utána.
-Oké,te meg légy jó,sziia!-kiábálta integetve.
Megvártuk míg bement,és aztán siettünk,mert én már ígyis elkéstem.Will elment venni nekem egy jégkását,mert nagyon megkívántam,és én meg bementem hogy lecseréljék a kötést.Amikor bejött a doki és leszedte közölte,hogy már nem kell visszakötni,és hogy rendben van.Amikor kiléptem a kórteremből az Ő kedves arca fogadott,és a jégkásával állt ott.Átnyujtotta nekem,majd a kezeinket összekulcsolva mentünk le a lifttel.Amint leértünk nem láttam a kocsimat,se az övét.
-Nem autóval megyünk haza?-kérdeztem szeppenten.
-Ki mondta,hogy haza megyünk?-Kérdezte,majd rám nézett.
Láttam,hogy tényleg nem haza megyünk,hanem a park felé,ahol annyi de annyi emlék játszadozott a hintán,a homokozóban,a deszkás pályán...A fekete felhők már gyülekeztek e fejünk fölött,de nem érdekelt,csak az,hogy vele lehetek.Egy hintára ültünk,és én a jégkásámat ittam.
-Valamit mondanom kell...Valami fontosat.-húzta az időt.
-Mit?Mondd már kérlek...
-El kell utaznom.De a helyzet nem ilyen egyszerű.-nézett rám.Megfogta a kezem,és felálltunk.
-Hanem?-néztem rá ijedten.
-Hanem...Kiköltözünk.Amerikába.-mondta,de a mondat végére a hangja elcsuklott.
-De miért?És meddig?
-Mert apám ott kapott állást,és el kell költöznünk.-a fejét az enyémnek döntötte,és lehunyta a szemét.
-Ezt most vehetem annak,hogy vége?!-kérdezten alíg hallhatóan.
-Mindketten tudjuk,hogy ez így nem megy.
-Akkor kimondom én .Szakítok.-nehezemre esett,de így mindettőnknek jobb lesz.Még egy utolsó puszit nyomtam az arcára,és elrohantam.Már az esö is esett,de nem érdekelt már semmi.Ilyen könynen itt hagyott,és nem is látszott rajta semmi...
Haza értem,csurom víz voltam,de nem érdekelt.Felmentem a fürdőbe,és elővettem a gyógyszeres dobozt,és mindenből vettem egyet.Sokáig nézegettem öket,de aztán lenyeltem a kis fehér tárgyakat.Hallottam ahogy valaki belép a házba.Rajtam kívül Amber-nek a volt tánctanáromnak volt kulcsa.Meg volt beszélve,hogy tanít nekem még pár mozdulatot.Amint ezen gondolkoztam már a földön hevertem.Hallottam ahogy Amber hozzám szól,de nem értettem,hogy mit.Ezek után már csak azt hallottam amint a mentő szirénázik,és a többi homályba merült...

2012. szeptember 30., vasárnap

5.Crazy crazy crazy till we see the...?!

                 Sziiasztok!
                          Kicsit késve de annál nagyobb szeretettel jött az újabb rész :D x
                                           Jó olvasást:) xx
Sokáig fent voltunk,és beszélgettünk.A filmről,és rólunk.Rólunk többet beszéltünk mint  a filmről szerintem.Olyan három körül járhatott amikor Chloo Sms-t irt,hogy csituljunk már le és ne nevessünk olyan hangosan.Ezek után már elaludtunk.
Körülbelül 11 körül járhatott az óra amikor a telefonom ébresztett. Will még édesen aludt,ezért úgy döntöttem,hogy rendbe szedem magam.Miután felöltöztem és kész lettem vissza bújtam mellé.Még mindig olyan édesen aludt.Csak néztem Őt és egy könnycsepp gördült le az arcomon,azért mert nagyon szerettem.Még egy mert nem akartam elvesziteni és a harmadik az idő miatt ami szorongat.
-Miért sírsz kicsim?-kérdezte ijedten.
-Mert szeretlek,és...
Nem hagyta,hogy befejezze a mondatom.Száját az enyémre tapaszotta.Miután elváltunk mélyen a szemembe nézett,és elmosolyodott.Letörölte a könnyeim amik áztatták az arcom.
-Örökké.-Suttogta a fülembe.,majd egy puszit nyomott a homlokomra.
-Le megyek kaját csinálni.-mondtam Will-nek aki még ki volt terülve mint egy béka.
Lassan mentem le a lépcsőkön mert most nem akartam elesni.Beértem a konyhába,és kicsit sem meglepő látvány fogadott.Chloo sütkérezett.
-Reggelt konyha tündér.-Vigyorogtam rá.
-Neked is.Meddig voltatok fent tegnap este?-kiváncsiskodott.
-Miután megírtad az Sms-t aludtunk is.-mondtam neki,és lehuppantam a pult melletti székre.-És hogy aludtál?
Ruha a sétára(:
-Köszönöm,jól.-mondta a kaját kavargatva.-Este kimehetnénk a medencébe,mert régen voltunk már kint egy jót bulizni.
-Benne vagyok.Délután úgyis elmegyünk Will-el sétálgatni...
És ekkor terelni kezdte a szót.Nem tudom miért de nem volt neki szimpi Will.El dumálgattuk az időt,és közben sajnos Will is haza ment.
-Kész a kaja,és pont dél.-mondta dicsérve ezzel magát.
Leültünk az asztalhoz és enni kezdtünk.
-Finomat főztél.-dicsértem.
-Én mindig finomat főzök!-mondta egóval.
Miután ettünk én a szobámba mentem.A telómat fent hagytam ezért nem hallottam ahogy csörgött.Will irt,hogy itt lesz egy óra múlva.Amint elolvastam elkezdtem készülődni.A hajam kontyba fogtam,fújtam magamra egy kis parfümöt,és felkaptam ezt a cuccot(nézz balra :D).


  Le mentem a nappaliba,és Chloo-val dumálgattunk még.Egyszer csak ajtó csapódást hallottam.Will jött meg.
-Mehetünk kicsim?-kérdezte közelebb lépve.
-Persze!-álltam fel.
-Gyönyörű vagy mint mindig!-mondta.Magához ölelt és megcsókolt.
-Köszönöm-mondtam miután ajkaink elváltak.-Chloo mi megyünk!Sziia.
-Oké,sziiasztok.-mondta eléggé hidegen.
  Egy árva szót sem szóltunk csak kifelé mentünk az ajtón.Will sejthette hogy Chloo nem 'kedveli'.Miután elmentünk a kedvenc helyünkre beleültünk egy hintába.Én meredten bámultam magam elé,de hallottam,hogy közben Will valamit beszél.Nem értettem,hogy mit de őszintén nem is érdekelt.Amint felkaptam a fejem láttam ahogy a nap sugarai játszottak Will hajában,és megint elmerengtem.
-Minden rendben?-kérdezte kissé rémülten.
-Aha.Csak elmerengtem kicsit.-mosolyogtam rá.
-Megijesztettél.-nézett rám.Felállt a hintából és leguggolt hozzám majd lassan megcsókolt.De a telefonja közbeszólt.
Jellemző ez valahogy olyan jellemző rá.Ha valami jó történne akkor bumm....Na mindegy.Vártam türelmesen amig befejezte a telefonálást.Beszélgetés alatt az arcom fürkészte és próbált érzelmeket leolvasni több-kevesebb sikerrel.Amint letette mellém jött megfogta a kezem,és gyorsan elviharzottunk onnan.
-Miért rohanunk?És hova?-kérdeztem tőle.
-Azért mert,és haza.-mondta ezzel lezárva a témát.
Amikor már kimentünk a parkból szembe állt velem,és mélyen a szemembe nézett.Én is igy tettem,és pár percig igy álltunk.
-Szeretlek!-suttogta a fülembe.
-Én is szeretlek!
Egy olyan furcsa mosollyal tovább mentünk,és az úton beszélgettünk meg nevetgéltünk.Amint a házunkhoz értünk megpuszilta a homlokom,és elköszönt.Én bementem a házba,de Chloo-t nem láttam sehol.Hát gondoltam gyorsan eszek valamit,de ekkor megpillanottam a medencénél Chloo-t. Jobban mondva a hidon pihenve.
-Vas' happenin?-kérdeztem tőle és le ültem mellé.
-Nothing!-mondta,és felpattant mellőlem.-Gyere!
-Nekem itt valami gyanús nekem...-mondtan,de azért követtem.
Le vitt a medence mellett lévő teraszra,ami fel volt diszitve.Két pálmafa volt és koztük lampionok lógtak,különböző szinben pompáztak.A sarokban volt  a laptopom az erősitőkkel és az egész 'parkett' tele volt szórva konfettivel.Nagyon ötletes volt,és tetszett.
-Nagyon jó lett,de ugye nem leszünk sokan?-Néztem rá kicsit szigorúan.
-Nem.Csak Simon-t hivom el.-Mondta vigyorogva.
Én inkább fel mentem aszobámba,és pihentem kicsit.Amint felértem levágódtam az ágyamra és a telefont is mellém helyeztem.Nem igazán tudtam eldöntni,hogy mit vegyek fel,de végül sikerült választanom nagy' nehezen.

* * * * *
Este 9kor érkezett meg hozzánk Will.Megölelt,és beljebb jött,hozott pezsgőt is,de nem értettem,hogy miért...Kb. 10 peccel később Simon is megérkezett.Lementünk a medencéhez,és a földre ülve beszélgetünk egy ideig.Aztán kopgtattak,persze én mentem ajtót nyitni.Chloo barátai jöttek,de amúgy ő nem hiv senkit...No mindegy kicsit feldobják a bulit.Miután bejöttek feljebb vittük zenét,és pezsgőt bontottunk.Persze Will bontotta ki,és a pezsgős dugó levert két lampiont,és kigyuladtak,de Simon gyorsan a medencébe dobta.És még nem is ittak.Ezek után koccintottunk,és lehajtottuk.Megint csengettek,de most egy minimum(!) 20 fős csapattal találtam magam szemben.Amiután a medencéhez vezettem őket a konyhába mentem.
-Jó kis buli lesz ez!-mondta Chloo.Azthiszem már volt egy kicsi benne.
-Az.De nem pont igy terveztem.-mondtam lehangoltan-De ha buli,akkor buli!-Kiabáltam.
Ő kiment és láttam az üvegajtón keresztül amint Will-el diskurál,majd bejött.
-Chloo kicsi bepiált-mondta Will,és mellém állt,majd egy vigyor ült ki az arcára.
-Kicsit jobban-néztem rá.-Ha arra gondolsz igen,mi is ihatunk kicsit.
Megölelt,hosszaan a szemembe nézett,majd csókkal ajándékozott meg.Kimentünk kéz a kézben,et Will meg akarta mutatni,hogy mi az egymáséi vagyunk.Kicsit megbámultak,de nem érdekelt,mert vele lehettem.Pont egy lassú szám volt.De aztán bepörögtünk és mindenki táncolt.Oké kis pia is beszivárgott,és emiatt olyanok lettek,hogy...Éjjel 1kor a tetőről ugráltunk a medencébe.de előtte még habfürdőt csináltunk.Aztán felkaptam a telefonom,és még hivtam embereket.Ne kérdezzétek,hogy hányat!
Olyan fél3 körül Chloo és én megint telefont ragadtunk.
-Haló NATO?-kérdeztük Chloo és én egyszerre.
-IgenTessék?-Kérdezte az ártatlan nő kedvesen.
-A holdra akarunk menni,kérem segitsen nekünk!-mondtam elfolytva a nevetést,de ez alatt még azt is hallottuk ahogy a légy zümmög(ha lett volna) olyan csendbe volt mindenki.
-Kérem ezt nem tehetem meg,de most sürgős hivásom érkezett,viszont hallásra.-és lecsapta a telefont.
-Szegényt megterorizáltuk!-Mondta Chloo könnyesre röhögve magát.
Egyszercsak Chloo es Simon felszivódott.Will-el elmentünk felfedező útra,megkeresni őket,Hát meg is találtuk a párocskát és kavartak egymással.Will-el összenéztünk vigyorogtunk.Átkarolt,és egy hatalmas puszit nyomott a homlokomra,és visszamentünk bulizni.
Végül is még sok marhaságot csináltunk,de a záró 'fesztivál' nagy volt.Mivel mindenki Madridben lakott ea egész banda egybeverődött.és mindenkit haza vittünk.Egy kb 80-90 fős csapat megáll minden 3. háznál,a szomszédok azthitték,hogy betörünk,és a rendőröket is kihivták.De ügyesen elmagyaráztuk,hogy 'Ááá mi nem,csak buli volt és féltek haza menni...'Azok meg hát mit tegyenek hittek nekünk.Athiszem egész Madridot bejártuk,és nagyon jót buliztunk,de következő reggel....


2012. szeptember 4., kedd

4.Hospital.Like home...

                                                                          Hello(:
                            Nem is jönnek a komik...Kérdésesnek tarom,hogy egyáltalan folytassam-e...
"Az ajtót rám csukták,és szirénázva rohantunk a sürgősségire..."
Gondoltam,de inkább megkérdeztem a mentőstől.
  -Most hova fognak vinni?-Kérdeztem rutinosan a mentőst.
  -A sűrgősségire.-válaszolta kedvesen.-De nyugi nem leszel bent sokat szerintem.
Sűrgösségi...Szuper...Kissebb koromban is ott dekkoltam egy keveset,és mit ne mondjak nem volt kellemes.Oda értünk.A lifthez vittek és onnan egy meglehetősen furcsa terembe.A doki is ugyanigy nézett ki.Kis ideig nézegette a lábam,majd röntgenre utalt.A folyosón anyát,Chloo-t és Will-t pillantottam meg.Egy mosoly ült ki szám szélére ami azt jelezte:'Minden rendben van.' A röntgen maga nem fájt,de amikor megmozgatták a lábam...
  -Nyugi hé!Nem eszlek meg.-mondta az aszisztens.
  -Wow,pedig azt hittem!-morogtam mérgesen.
Miután kivittek begipszelték a lábam ,de még éjszakrára bent tartottak.Amint a szobát tanulmányoztam anyum lépett be Chloo-val.
-Szia Liz!Hogy érzed magad?-kérdezte anyu és két narancsot tett le az asztalra..
-Köszi,jobban.
-Liz,én annyira sajnálom!-mondta Chloo és megölelt.
-Ugyan mit?-kérdeztem nevetve.-Én 'baltáztam el'...
Anyum kiment a szobából,magunkra hagyott bennünket,persze előbb elköszönt tőlem.
-Öööm Liz kaptam valamit...
Egy 1D V.I.P kártyát húzott elő a zsebéből.
-Aztaaa-kaptam ki a kezéből mint egy tiz éves a másik gyerek játékát.-Kitől?
-Simon adta miután lejötttem a szinpadról.-mondta mosolyogva,de ugyanannyi keserűséggel abban a mosolyban.
Szóhoz sem jutottam.Láthatja őket...Kész egy világ tört össze bennem...Persze örültem neki,de akkor is...Lehet pár könny tódult(van ilyen szó?xD)ki a szememből,de ez volt a legkevesebb gondom.Persze Chloo szótlanul megölelt.
-Chloo ideje menni-nyitott be anyum.-Will itt marad veled estére.Jó éjt-mosolygott.
-Nektek is!-integettem nekik.
Amint kiléptek az ajtón egyre több könny érintette az arcom.Patakokban folytak le.Igazságtalanság...
-Miért sirsz?-ölelt meg Will.
-Chloo 1D koncertre megy.-mondtam kissé megnyugodva.Az ölelése mindig megnyugtatott.

-Ne légy szomorú.Szerintem találkozni fogsz velük,csak idő kérdése!Mondta Will,és egy ’legyél boldogabb’ puszit nyomott a homlokomra.
-Köszönöm mondtam és felnéztem csillogó szemeibe.
-Ez természetes !De most pihenned kell.Át megyek a másik ágyra,hogy nyugodtan tudj aludni.-Mondta,és átvánszorgott.
-Jó éjt Will.
-Neked is Angel.-mondta mosolyogva.
Ezzel az emlékképpel álomba zuhantam.Reggel arra  ébredtem,hogy  a nap majd’ kisütötte a szemem.Hát igen ez az én formám...’Aludj délig.’Teljesen bele nyugodtam már,hogy Chloo látja a fiúkat élőben.Végülis az én időm is eljő majd egy szép napon nem?!Kérem szépen amig én teljesen el voltam kalandozva a doki jött be.
-Reggelt kisasszony!-köszönt kedvesen.
-Magának is Dr.Conor.Milyen fejlemények vannak?Meddig kell még itt unjam a fejem?-kérdeztem sorban.
-Kifejezetten jók.Holnap reggel már mehet is,de pénteken kötözésre kell jönnie.További szép napot!
-Köszönöm magának is!
Hát ez tényleg jó hir volt,mivel jobban szeretek otthon lábadozni mint kórhózban.Baromira hiányzott Will,igy megdobtam egy SMS-el :’Hol vagy?xx’ Szörnyen sőőt borzasztóan unatkoztam. -Szép napos időt Liiz!-köszönt Will.
-Neked is Will!-néztem rá.
-Na gyere csak!-Felkapott az ölébe.
-Will héé!Tegyél le!!!-ordibáltam,de nem igazán hatotta meg.
-Tegyelek le?Okés te kérted!-és letett az ablakpárkányra.
Az ablakon bámultam kifele.A kinti lámpák játszadozását láttam a 10-ik emeletről.Madrid csodás hely,itt éltem le a gyermekkorom Chloe-val.Emlékszem mindig kimentünk a parkba.Ő deszkézni én pedig általában Will-el hülyültem,és megbeszéltük a gondjainkat.Gyönyörű kilátás szó ami szó de az emlékek annál is szebbek.Éreztem ahogy leül mellém.
-Liz mi ilyen érdekes?-kérdezte alig hallhatóan.
-Semmi.-néztem rá.-Csak elgondolkoztam.
-Min?-érdeklődött tovább.
-Hát hogy miért lesz egyre kevesebb szép pillanatom,és a rosszak egyre gyarapodnak.
-Ugyam már!Amig velem vagy az nem szép pillanat?
-De igen,de az a baj,hogy keveset vagyok veled.
Nem szólt semmit.Egy tincset eltűrt az arcomról,és egyre közelebb hajolt hozzám.Kezét a derekamra tette.Éreztem ahogy az ajkai az enyémet érinti.Legelősször nagyon meglepődtem,de aztán nem hezitáltam.
-Szeretlek!-jelentette ki büszkén.-Leszel a barátnőm?
-Igen!-mosolyogtam rá.
Látszott mennyire örült.Szerintem régóta vártuk mindketten ezt a pillanatot...Néha már azon rágódtam,hogy nem lehet köztünk több mint barátság,mert akkor mindent elrontanánk.De mivel egyszer élünk stilusunk van ezért megpróbáljuk.
-Indulnunk kellene.Ugye itt van a kocsim?
-Igen,de nem vezethetsz.-vigyorgott rám.
-Rossz vagy!Akkor menjünk legalább innen,mert unalmas ez a hely!-mondtam durcásan.
Indultunk is.Mivel komolyan gondolta azt,hogy nem vezethetek én az anyósülésen dekkoltam.Az úton sokszor rám nézett,higy még mindig haragszom-e.Majd  egyszer:
-Kicsim ne haragudj,de téged akarlak megvédeni!-nézett a szemeimbe.
Annyira jó érzés tudni,hogy valakinek fontos vagy!De mégis féltem,hogy hamar vége lesz....
Amint a házunk elé értünk Will segitett kiszállni,és kézenfogva mentünk az ajtóig,sekkor Chloo fogadott:
-Sziiaaa!Aztaaa.Ti jártok?-kérdezte vigyorogva.
-Szia.Ahham.-mosolyogtam Chloo-ra.
-Gyertek be!
Will és én a szobám felé vettük az irányt.Alig mozogtam kicsit,de már elfáradtam.Amikor felértünk a lépcsőn az ágyamra dőltem,és elaludtamEstig sikerült szunyálni.Pontosabban egészen 8-ig.Le mentem a nappaliba.
-Mormotaaa!Azt hittem fel se kelsz már ma!-nevetett.
-Hahaha.Jösz filmezni?-kérdeztem tőle.
-Persze!
Chloo keresett filmet.Én az ágyamban voltam.Will Sms-ét olvastam:’Nemsokára ott vagyok,akadt egy kis elintézni valóm itthon.Szeretlek!’
-Mit fogunk nézni?-ballagtam oda Chloo-hoz.
-Még nem tudom.Válassz te.
Kb. 10 percig nézegettem és végül ’A felhők fölött három méterrel’-re esett.
Elkeztük nézni,de alig telt el 10 másodperc hallottam ahogy csukódik az ajtó.
-Jöttem.Mit nézünk?-suttogta fülembe,majd mellém feküdt.
-Nem mondom el!-néztem rá .
A film végére a szemem csupa könny volt.Will szótlanul letörölte őket,majd  megpuszilt.



2012. augusztus 11., szombat

3. Back 2 dance?!

                                Sziiia!
                  Bocsi,h ilyen későn hoztam új részt,de nem mindig van időm,meg erőm irni.De ha jönnek a komik,akkor jöhetnek sűrübben is (: Szóval itt van a harmadik is :D
          "Mikor Beértünk nagy tömeg volt..."
Mivel mind ketten kiváncsiak voltunk,hogy mi van a tömeg közepén el kezdtem furakodni.Nem szerettem ezt csinálni,de ha az ember 160 cm nincs mást mi tegyen...Gondolhattam volna.Street dance.Beat  Street volt(két Street Dance csapat 'harcolt'). * Chloo és én 10 évesek voltunk mikor elkezdtünk balettezni.Rá egy évre pedig Hip-Hop suliba jártunk.Ott 3 évet voltunk,de mivel 14 évesen az embernek már elég nagy gond a tanulás ezért a szüleink a tanulásra késztettek bennünket.Chloo-val nagyon szomorúak voltunk,de ekkor titokban beléptünk egy Street Dance bandába,és esténként fellépni jártunk.Imádtuk amikor a közönség bennünket tapsolt...De egyszer mindennek vége,igy a bandának is.Feloszlottunk,mert a zsaruk a nyomunkban voltak mindig,és igy nem lehetett normálisan élni a Dancer életünket.Mindenki zokogott,de más választásunk nem volt.16 évesen senki sem akarta a börtönben végezni.*Ebből a kis elmélkedésemből Chloo zökkentett ki.
-Gyere gyorsaan,gyere máár.
-De ki jöttem már a gyakorlatból!-mondtam,de azzal ,már a táncparketten voltunk a másik csapattal szemben.
-Szép.-súgtam oda neki.-Tizenketten kettő ellen.Elvesztettük.
-Never lose hope!-kiáltotta a fülembe.
Kezdődött.A fények játékában megláttam a másik csapatot,illetve nem is a csapatot,hanem a tagjait figyeltem,hanem a táncukra.Kicsit eg voltam ijedv,de azért próbáltam kieszelni valamit.Az ellenfél elég erősnek bizonyult,de külzdöttünk,mire eszbe kaptam már le is győztük őket.
-Megnyertük!Vágod?Megnyertüüük!-orditott Chloo óriási örömmel.
Szóhoz sem jutottam.
-Gyere vegyük át!
-Átveszed te.
-Nem.Ketten nyertünk!-Jelentette ki határozottan.
    
 ~                     ~                   ~                  ~                    ~                       ~                      ~                 ~
My dress for party

A dij átvétele utám boldogok voltunk,de Will küldött SmS-t,hogy a meghivott banda nem tud eljönni.Hát ez csodás hir.Na de most nem volt időm ezzel bibelődni,mert a Bulis ruhám sem választottam ki.Apropó a nyeremény pénz volt.Chloo az ő részét BMX-re költötte,én pedig Street Dance-s cuccra.Hosszabb válogatás után megtaláltam a megfelelő darabot.


Miután befejeztük a vásárlást kocsiba pattantunk,és haza mentünk,és kivételesen időben...
-Azt hiszem,hogy ez nem lesz egy zökkenőmentes szülinapi party.-mondtam lehangoltan.
-Miért is?!Amig engem látsz ne légy szomorú!
-Oké.de mi lesz a koncert helyett?-néztem rá kérdően.
Chloo's dress
-Hát ha délelőtt...
-Arról ne is álmodj!-vágtam szavába.
-De úgyis vissza akarsz térni nem?A  bulid tökéletes lenne.Most 2 óra van a bulid 8kor kezdődik.3ig ebédelünk és 6ig próbálunk.
-Hát végül is...
-Ez azzz!-sikoltott,és a nyakamba ugrott.
*Próbán*
-Valami csavar kellene a végére.-Közöltem Chloo-val.
-Persze,hogy a nyakad törd itt nekem,nem?!
-Neeem,de ez igy dög unalom!
És bevágtam a bociszemeket,aminek mindig engedett.Szóval a tánc végére sikerült egy elég veszélyes,de annál szebb mozdulatot becserkészni.Belemerültem a táncba,igy nem is vettem észre,hogy mennyi az idő.
-Liiiz!Hat óra van!-Orditott Chloo.
A fürdőbe rohantam.Mivel a hajam nagyon dús,és hosszú nehezen száradt meg.Miután sikerült elintézni a hajkoronámat,felöltöztem.Chloo kifestett(én is őt),és indultunk.Kivételesen gyalog akartam menni.Az úton sokat nevettünk.A bulim 8kor kezdődött mi pedig félkor már ott is voltunk.Simon és Will  segitett,meg persze Chloo.Még szét kellett nézzünk,hogy minden rendben van-e.
-Simon!Itt miért van két villa?!-néztem rá.
-Hát Liam nem kanál nélkül eszik?-nézett rám.
-Te ezt honnan tudod?-vágtam egy fura pofát.-De még egy jobb kérdés.Liam itt fog enni?
-Háát...-habozott,amit utáltam.-NEM!
-Akkor meg minek két villa?!-montam,de azzal már ki is cseréltem.Minden más rendben volt.A meghivottak listáját néztem még át,de ott is minden rendben volt,már 2 napja is átnéztem.Amikor vissza mentem a nagy terembe a szüleim is ott voltak,igay régebben érkeztek,de segitettek ők is a háttérben.
-Szia''kis'' lányom!Mondta anya és adott egy puszit.-Még sok ilyen boldog és örömteli születésnapot!
-Köszönöm.-Mondtam és szorosan megöleltem.
Apum egy hatalmas csomaggal jött felém aminek kis lyukacskák voltak a szélén.
-Tessék ez meg illet,mert sikeresen befejezted a 12őt és mert be jutottál az egyetemre.-nyújtotta át a csomagot.
Egy óriási zöld csomagot kaptam amin sok pici négylevelű lóhere volt(tudtak a Directionerségemről,és Niall miatt volt:) Be néztem a kis lyukacskán,és egy zöld szempárral találkoztam.Lassan kezdtem el kibontani,nehogy baja essen a csomagolásnak,meg a kis valaminek ami benne van.Amint kinyitottam egy fekete kiskutyát pillantottam meg benne.
-Istenem de édes!-gyönyörködtem.-Köszönöm!-hálálkodtam,majd megöleltem őket.
Kivettem a kiskutyust ,és megölelgettem.Egy német dogot kaptam.Mivel Chloo nem volt a közelben,hogy készitsen nekem egy képet Will-t kértem meg.Miután elkészitette feltettem twitter-re meg FB-re is. Megjöttek az első vendégek,én meg a kutyussal fogadtam őket.Ez inkább  haveri buli volt ahova a haverok lettek meghivva,a családit majd otthon tartjuk.Kis idő eltelt mig az összes vendég megérkezett.Az ajándékok egy asztalon vártak.
-Boldogat Liiz!-Kiabált Chloo. majd egy kissebb dobozt adott át.
-Óóó köszi.-mosolyogtam rá,és kibontottam.Egy kép volt bekereteyve rólunk amint Street Dance-ltünk még  4 éve.-Honnan van ilyen régi képed?
-Anya megőrizte.és én most bekereteztettem neked.
-Köszi!-és megöleltem.-Na gyere mert enni is kéne.
Leültünk.Én Zoe és Chloo között ültem.Hát mire végig ettük a menüt én már sirva röhögtem.
-Ne folytassátok,mert azonnali hatállyal mentek NARNIA-ba!-mondtam komolyan,de ők csak nevettek,igy én is elnevettem magam.
-Csajszikáim!Örülök,hogy jót szórakoztok,de a fellépéssel mi lesz?-Kérdezte Simon.
-Okéé na Simon két perc és megyünk,ne aggódj!-mondta Chloo nyugodtan.
-Fellépés?!-Nézett ránk Zoe.
-Majd meglátod!-mondtam neki,és az öltöző felé vettem az irányt.Magamra kaptam a délelőtt vásárolt cuccom.Egy szürke török naci,aminek a fenekére az volt rá irva,hogy 'Angel'.A blúzom meg nenon zöld volt.Chloo-nak is hasonló szerelése volt.Miután át vedlettünk a szinpad felé rohantunk.
-Furcsa,de most nem izgulok!-orditottam Chloo fülébe,mivel hangos volt a zene.
-Én meg most nagyon is.Sok sikert Angel!
-Neked is Chloo!
Mielőtt szinpadra léptünk volna át néztem a közönségen.Ugyan az az érzés mintha megint 14 lettem volna.Kiléptünk a zene meg indult...A zene ez volt. Régi,de imádtuk.El keztük.A közönség úgy figyelt mintha az életük múlott volna rajta.Az utolsó másodpercekben következtem én.Chloo megfogott,és feldobott.Meg is pördültem a levegőben,de rosszul...Késő...Le estem,méghozzá elég szerencsétlenül...Will gyorsan felsietett hozzám,és levitt a szinpadról.Bevitt az öltözőmbe.Anyáék azonnal hivták a mentőt.
-Liz...Tőled nem is számithattam volna másra!-mondta nevetve,majd szorosan magához ölelt.
Rá néztem de a könny fátyoltól alig láttam valamit kékes-zöld szeméből.A hajamat simogatta,és szorosan ölelt miközben a mentőt vártuk.
-Itt vannak.-Szólt be anyum.
-Légy jó,és ne csinálj nagyobb hülyeséget!-Mondta Will.
-Okés.-Integettem nekik a menőből.
Az ajtót rám csukták,és szirénázva rohantunk a sürgősségire...

2012. július 4., szerda

2.Shopping...

A reggelem már jól indult.Az álmom javából felébresztett Chloo.Éreztem ahogy ujjával megbökdösi a vállam,de próbáltam nem figyelni rá...Nehezen ment,mert közben már motyogott is valamit.Nagy álmosan kinyitottam a szemem,és rá meresztettem hatalmas zöld szemeim.
-Liiiz nem adnál nekem egy zsepit?-Kérdezte vigyorogva.
Elkeztem gondolkodni,és eszembe jutott,hogy lent a nappaliban biztos van.De a lustaság nem hagyott mozogni,és igy ennyit mondtam:
-Nappali.Lent.Van...
Hallottam ahogy lecsoszogott a lépcsőn.Próbáltam aludni,de nem nagyon ment,mert csörgött is a telefonom,és Tiffany neve állt ott(LB-m volt).Na most TÉNYLEG korán volt!!!Fölvettem...
-Szia!
-Szia.-Suttogtam.
-Mivaan?Alszik valaki???
-Már nem...-mondtam kicsit hangosabban,de suttogva.
-Szóval mi lesz a bulival?-Kérdezte kitörő örömmel.
-Nem tudom...Szerintem Chloe-val megyek,de még vele is kell beszélnem erről.De több mint valószinű,hogy vele megyek,ha nem haragszol.
-Hát oké,de mehetnénk hárman is!
-De nem nagyon kedvelitek egymást...Nem?
-Nincs semmi bajom vele csak egy elkényeztetett kis csajszi...
-Szerintem tükörbe nézhetnél,hogy ...Á mindegy...Nem szeretnék lealacsonyodni hozzád.-Mondtam,és a torkom már a sirás 'édes' kezei  folytogatták...
-Ööö hát a Ván Dájreksönödről is ugyan ez a véleményem,csak eddig nem mondtam!
-Véleményed az lehet,csak baromira nem izgat...Szóval Cső!
És ezzel már meg is nyomtam a piros gombot a telefonomon...Nos Chloo nem volt itt, tehát sirhattam kedvemre.Ő mindig,de most azt hiszem,hogy kajál,meg amúgy sem akartam terhelni a hülyeségeimmel.De eddig tartott az egyedüllétem..Leült az ágyam szélére,és nem kérdezett semmit,csak megölelt.Jól esett abban a tudatben lenni,hogy valaki mellettem van,és elfogad igy...Directioner-nek.
-Liz...Nem tetszik ez nekem.
-Mi?!
-Hát ezek a kisirt szemek.-Mondta búsan.
-Tudod fájt ez a pofon az élettől,de erős maradok!
-Ez a beszéd!-mondta és rám mosolygott.
Lassan kiment,és én meg felöltöztem.Lefelé a lépcsőn megbotlottam,de szerencsére Chloo időben érkezett,és elkapott.
-Direkt csináltad?-Nézett rám.
-Nem,csak megbotlottam...-morogtam.
-Gyere már kajálni!-kiabálta.
Mintha nem ott álltam volna mellette...Háát  túl sok kedvem nem volt enni,de reggeli gyanánt én csak egy kakaót szoktam inni.Ahhoz képest most az asztalon most ott állt egycsomó felszeletelt paradicsom,sajt,meg még egy csomó minden,de nem akartam enni,mert mindig attól rettegek,hogy elhizok...Leültem,és csak meredten néztem a kajára...
-Legalább egy kicsit egyél Haroldkád kedvéért!-nevetett rám.
-Miért egyek érte,mikor úgy is tudom,hogy egy koncertjükre sem jutahtok el...Arról meg,hogy összejövök vele nem is álmodozhatnák...
-Ne legyél ilyen makacs!
-Nem vagyok az,de ha egyszer tudom!
-Ne add fel soha és 'Never say Never'.
-Inkább eszem akkor...
És elkeztem iszogatni a kakaóm.Közben gondolkoztam,hogy mi van ha igaza van,és találkozhatok velük?Felcsillant a szemem.
-Köszönöm Chloo.-Mondtam,majd nyomtam 1 puszit az arcára.
Felrohantam,és bementem a szobámba.Egy egész fal volt nekik szentelve.Oda léptem a falam elé,majd hosszasan elekzdtem bámulni a Harry-s poszterem...És mivan ha tényleg az enyém lehet?Miután kimerengtem magam leszaladtam Chloo-hoz,és megkérdeztem tőle:
-Nem megyünk el vásárolni?
-De,de pihenhetnénk kicsit előtte...
-Jólvan...Szuper!-Forgattam szemeim.-A szobámban leszek,és pihenek!

Fel is mentem.Elővettem a laptopom,és felléptem Twitter-re meg Facebook-ra.Zenét hallgattam,de úgy,hogy azt az én drága Chloe-m is hallja.Bosszú volt,azthiszem.A laptopom mellett békésen pihent a telefonom is.Majd egyszer csak hallom,hogy csörög.Megnéztem,és Chloo volt az.SMS-t irt.A tartalma:'Vidd lejjebb a zenét,vagy ha átmegyek nem lesz poszter a faladon!xx'.Szegény ideges volt,és visszairtam neki:'Ne legyél ilyen,inkább gyere át bulizni!:D xx'.Azthiszem,hogy beletörődött,mert nem irt több SMS-t.Fél óra múlva meguntam az egészet,és kimentem.A kert végén volt egy kis fás rész,ahol volt egy hinta.A hinta köré pedig rózsa volt futtatva.Leültem,és ott vártam Chloo-t.Utálok várni,és ezt ő is tudja!Miután kellőképpen meguntam várni felrohantam,és berontottam a szobájába idegesen.
-Hamupipőke,mégis mikor akarod,hogy elmenjünk vásárolni?!
-Már készülődtem!-mondta,és azzal már a fürdőben is volt...
Kb. negyed óra múlva kijött,és indultunk is.De otthon felejtettem a kocsikulcsom.Indulhattam vissza.Azt el is felejtettem irni,hogy nemrég töltöttem a 18-at,és a szüleimtől autót kaptam szülinapomra,meg az én szülinapi bulimra készülődtünk.Nos igen egy zöld Audi R8-t kaptam.

A kocsiba ülve első dolgunk az övek becsatolása volt.Behelyeztem a kulcsot a helyére,és egy ideig csak hallgattam az autó dorombolását.Egyszerűen Imádtam...Miután elindultunk a rádióban a One Direction-One Thing ment.Mig piros lámpa volt arra tomboltam.Chloo szegény elég furcsán nézett rám,majd megpaskolta a vállamat.Amikor odaértünk elég nehezen,de találtunk parkoló helyet.Mikor Beértünk nagy tömeg volt...